PALICSI PITE - Diákblog - Miroslav Antić iskola, Palics

A magyar Faust-mondák és változatai az irodalomban

A Faust-téma a világirodalom egyik nagy vándormotívuma. Faustus doktor valóban létező személy volt a 15-16. század fordulóján, az ördöggel cimboráló mágus hírében állt. Általában elrettentő példaként emlegették. Az ördögmondák 1587-ben megjelent Faust-népkönyvben csoportosulnak Faust alakja köré. Néhány évtized leforgása alatt az egyre szaporodó népkönyvek minden ördöngösséggel, mágiával, szemfényvesztéssel, az ördöggel való szerződéssel kapcsolatos mondát Fausthoz fűztek. A Faust-mondák, mint népköltészeti alkotások, az alsó régiókból behatoltak az irodalom fellegvárába is.

Faustus doktor kalandjait először egy angol drámaíró, Marlow írja meg 1588-ban . Ez után következett a leghíresebb feldolgozás Goethe Faust c. drámája (több mint 50 éven át készült). Úgy olvastuk, hogy ez az alapmű óriási hatással volt az irodalomra és a zenére, többek között Madách Ember tragédiája c. drámai költeménye is innen ihletődött. Ugyancsak Goethe hatását mutatja Paul Valéry Mon Faust, Thomas Mann Doktor Faustus c. műve, de feldolgozta Lenau, Puskin, Lessing, a zenében Berlioz, Wagner, Liszt, Guonod és sokan mások.

A magyar nép az ördögmondákat a saját hagyománya, felfogása szerint átgyúrta, átformálta és szájról szájra adta tovább. De míg a német nyelvterületen a boszorkányságról, ördöngösségről, szemfényvesztésről szóló történetek többnyire egy személyhez, azaz Fausthoz kötődtek, addig hazánkban számos más magyar Faustot ismerünk.

Ilyen Faust –monda kering Csokonai Vitéz Mihály költőről is. Csokonai Vitéz Mihály (1773–1805) a magyar felvilágosodás egyik legnagyobb lírikusa. Mint debreceni diák igen népszerű volt társai körében. Költészetét az egyszerű nép is magáénak vallotta, nem csoda tehát, hogy a nyughatatlan vérű, vándorló fiatalemberről sok monda kering. Fedics Mihály egyik meséjében például Csokonai Bátorligetről a bátori vásárba tartott. Találkozott egy emberrel, aki társául szegődött. Útközben Csokonai rávette az embert, hogy egy szalmakazalnál szalmacsutakokat csináljanak. Midőn áthajították a fejük fölött, mindegyik szalmacsutak kövér disznóvá vált! Elhajtották őket a vásárba, és egy kereskedőnek jó pénzért eladták. Csokonai kikötötte, hogy a disznókat vízre ne hajtsák, mert akkor nem felel értük. A kereskedő az intést feledve, a látszatdisznókat hazafelé hajtva hagyta, hogy azok belemenjenek a vízbe. A disznók egyszeribe eltűntek, de ottmaradtak a vízen úszó szalmacsutakok!
A magyar Faustok sorába tartoznak Froelich Dávidról, a késmárki tudós tanárról, Kolumbán Józsefről, a keményfalvi papról, a kispesti Lakatos Ferencről, vagy a – több mesemondó által, de név nélkül emlegetett – ördöngös papról szóló történetek. Ők mindannyian természetfeletti hatalommal rendelkeztek, és csodás dolgokat műveltek. De nem kevésbé érdekes a tudós sok-sok szemfényvesztő varázslata, így a Bács megyei Karaszi Csáki cselekedete, aki a boglyakemencére percek alatt uborkaindákat futtatott és szép uborkákat érlelt, vagy a mezőkövesdi Beller Ferkó, aki görögdinnyéket varázsolt a falra.

A Faust-mondákkal mutatnak rokonságot az ördöngös molnár- és kocsislegényekről szóló történetek is. Egyik alakjuk Köcsön Péter, aki a 19. század elején élt a Szamosháton, s az emlékezések szerint nagy tudományú kocsis volt. Köcsönről azt tartják, hogy az ördöggel cimborált. Az istállóban az ördögök dolgoztak helyette. Éjszaka patkóval világított. Földön, levegőben, folyókon keresztül hajtotta haza a lovait, még akkor is, amikor egyik vagy másik útközben megdöglött. Köcsön Péter bűvös szavára a gémeskút önmaga húzta a vizet. A lovas szekereket ott állította meg, ahol akarta, s csak nagy rimánkodásra engedte tovább. Bűvös körét senki sem tudta átlépni, akárcsak Faust lidérclábas ajtaját.

Madách Imre Az ember tragédiája

Madách Imre Az ember tragédiája c. drámai költeménye a Faust-téma legnagyobb magyar irodalmi alkotása. Megírásában nagy hatással volt rá Goethe Faust drámája.

Madách Az ember tragédiáját 1860 körül írta, olyan kérdésekre keresi a választ, hogy mi a célja az emberi életnek, fejlődik-e a világ, milyen kapcsolatban van tudomány és áltudomány.

Az ember tragédiájá ban Lucifer Istentől független erő („mindöröktől fogva élek én”). Ő „a tagadás ősi szelleme”, ellenpontja az örök isteni értékeknek. Lucifer nem dicséri alázattal a létrejött világot, szembeszáll az Úrral. A világban a cél, a változás és az összhangzó értelem hiányát kifogásolja. Az Úr elűzi őt a mennyekből, s az Édenben két megátkozott fát, a tudás és a halhatatlanság fáját kénytelen átengedni neki.
Célja világos: az Úr világának megdöntése. Meg akarja semmisíteni az embert, meg akarja akadályozni az emberi történelmet. Lucifer az első színekben az újat teremtő gondolat indulataival lép elénk. Végzete a szüntelen bukás, de ennek tudatában is vállalja lázadó szerepét.

Alakja rokonszenvet vált ki, helyenként hősiesnek tűnik.
Lucifer első csatáját siker koronázta: az első emberpár elkövette az ún. "eredeti bűnt”. Ádám elhagyta az Urat, s azt gondolja, semmiféle köszönettel sem tartozik Istennek.
Az önerejére támaszkodó Ádám a jövőbe szeretne látni, tudni akarja, miért fog küzdeni, mit fog majd szenvedni.Fontos mozzanat, hogy a jövőt Lucifer mutatja meg. Lucifer célja  az, hogy az Úr világát megdöntse, értelmetlenné tegye a teremtést.
Keretszínekből és  történeti színekből áll a történet. A történeti színekben Ádám nem közvetlenül Luciferrel kerül összeütközésbe. Lucifer csak Ádám kísérője lesz. Ádám fellobbanó hitével a kétely érveit állítja szembe. Vitájuk végigvonul az egész műalkotáson, párbeszédükben a különböző választási lehetőségek között dönteni nem tudó író vívódása fedezhető fel. A különböző érvek egymás ellen szegüléséből alakul ki a tragédia drámaisága.Ádám és Lucifer egymással szembenálló értékeket testesít meg. Alakjuk színről-színre változik.

Ádámot Lucifer viszi mindig előre, látszólag tehát a haladás motorja, szinte el is feledkezünk arról, hogy miért teszi ezt.  Ádámot lelkesítő új eszméknek mindig a hanyatló részébe viszi el a főhőst, ezzel akarja kétségbeesésbe taszítani. A párizsi színben Ádám gyilkosává is válik, s a világűr színben is csak a Föld szellemének közbelépése menti meg Ádám életét. Az utolsó színben is ő mondja ki az "öngyilkolás" szót.  Lucifer tudatos állhatatossággal mutatja meg nekik a jövőt, 1-1 kor hanyatlásának időszakát mutatja be, így a negatívumok dominálnak /így az álomjelenetek nem torz képet adnak a történelemről/.
Lucifer szerepe a mű folyamán változik, átalakul.A  mítoszokban az Úr és Lucifer ellentétek,  viszont az alapkérdésekben egyetértenek.
Lucifer Ádám társa, kísérője - nagy igazságokat mond ki, hamis illúziókat leplez le.
Éles elméjű kritikus, a "fagylaló észt",a rideg tudományokat képviseli.  Nincs szüksége érzelmekre, nem fél, nem hátrál meg, kitartása hősies. Iróniája, fanyar humora tetszik az olvasónak.