VÉRHOLD
Érzéki sötétség vett körül,
a januári napfény
akár a méz, tudod
pont ilyen,
amikor megcsókolsz.
Három perc a galaxisban,
már nem emlékszem,
melyik járattal mentem.
A hold betűket, majd
szavakat vésett ajkaimra,
te viszont érintéseddel
lemostad az összeset, így
már soha nem fogjuk megtudni,
mit üzent nekünk a Plútó.
Egy random vörös macska
lett a mi rakétánk pecsétje,
a 21. fordulat után
megváltozik a skandináv térség,
egy nő meghalt,
és már a Hold sem úgy fog
látszani, ahogyan
tette azon az éjszakán.
|
A NASA bejárata előtt
fogunk furcsa kacsákról beszélgetni,
majd pedig
érzéki búcsút veszünk
a folyópartoktól, hogy aztán
együtt hódítsuk meg Dél-Amerikát
S a csillagokat nézve
jut majd eszünkbe,
hogy valójában a végtelen
tökéletesen megegyezik
A hét plusz hárommal.
Holl Vivien Anita-VIII.OSZTÁLY
Kölcsey Ferenc Főgimnázium
Felkészítő: Fisár Erika
|