Szerda reggel volt a Földön. Valahol a távoli
galaxisok sokaságában, a Klón bolygón a robotmutánsok gyűlést tartottak, arról,
hogy ki szeretnék tanulmányozni az emberi természetet. Robó, a fővezér így szólott:
-Én elmegyek a Földre, játéknak álcázva magam és
kitanulmányozom az anyai szigort
-Ezzel felpattant és már
rohant is az űrhajó felé,ami elrepíti őt az emberek bolygójára.
Kint már ragyogott a nap, Laci még az
igazak álmát aludta, amikor eszetlen hangossággal elkezdett trombitálni a
csörgőórája. Úgy pattant ki az ágyból, mintha fejbekólintották volna. Gyorsan
felöltözött és elindult a konyha felé, ahonnan sült kolbász illata áradt.
Amikor belépett, édesanyja elé lépett és elkezdte szemrehányásait szórni a
fiára:
- Jó reggelt! Tudja maga hogy hány óra??? Fél tizenegy!
Hát mióta szokás ilyenkor felkelni? Egyébként meg, miért nem fésülködtél meg?
Na, jó, mindegy, ülj asztalhoz!
A fiú
helyett foglalt az újonan vett konyhaasztalnál. Már hozzáfogott volna a második
kolbászához is, mikor megreccsent a rádió: "A holnapi napon megnyílik városunk
talán legnagyobb játékáruháza "TOYLAND". Mindenkit szeretettel várunk
holnap reggel kilenckor. Első nap tíz százalék kedvezmény." - és
elhallgatott. Laci, mintha isteni áldást hallott volna, térdre rogyott anyja
előtt:
- Drága anyucim, kérlek, könyörgök, menjünk el
"TOYLAND"-be!
- Rendben, de csak akkor, ha ma ötöst kapsz a
matekdogára!- parancsolt rá fiára Ildikó (mert így hívták Laci anyukáját).
Laci összerándult, a tanulás a legcsekélyebb értelemben
sem volt az erőssége. Kicsit megszeppenve ugyan, de beleegyezett a feltételbe.
Szomorúan indult el az iskolába. Azonban
amikor beült a padba és megkapta a dolgozatfeladatokat, mintha az egész
tananyagot tudta volna.
***
Boldogan
baktatott hazafelé, mert a matematikadolgozat ötösre sikeredett. Amikor
hazaért, rögtön a konyhába sietett, ahol anyukája főzte az ebédet. Boldogan
megölelte és így szólt:
- Ötöst kaptam a matematikadolgozatomra!
- Rendben kisfiam, akkor én is tartom magam az ígéretemhez.
Miután megebédeltünk, indulunk
"TOYLAND"-be! és asztalhoz ültette a fiát.
Anyja kezét
fogva Laci átlépte városuk talán eddigi legnagyobb játékáruházának a küszöbét. Volt ott mindenféle játék: labdától kezdve,
videójátékon keresztül a barbibabákig. Laci azt érezte, mintha mindig is ez
lett volna az álma. Rögtön észrevett egy kék színű, húsz centinél nem magasabb
robotot, amit mindenképpen meg akart venni. Laci, bár nem tudta az álcázott
Robót vette meg a többi játékkal együtt. Estére már az új robotjával tért
nyugovóra.
Reggel, amikor
anyukája bement kelteni fiát, csak akkor látta meg, hogy Laci milyen
rendetlenséget hagyott maga után. Nem is vette észre Robót, aki amióta
megérkezett a Földre rejtett kamerával filmezte az emberek viselkedését, ezt
sem hagyhatta ki. Ildikó olyan hangerővel kiáltott fel, hogy Laci azt hitte,
betörtek. Amikor kinyitotta a szemét, anyja szúrós tekintetével találkozott:
-Hát ez meg micsoda?!Arról volt szó, hogy akkor kapod meg
a játékokat, ha rendben tudod tartani őket. Most rögtön pakolj össze, különben
nem mehetsz el Csongorral focizni. Megértetted?- rikácsolt rá az anyja.
Robó
szeretett volna segíteni barátjának (mert időközben nagyon megszerette a fiút)
és meg akarta neki mondani ki is ő, de már nem maradt ideje rá, mert Ildikó
megfogta a kék robotot és elindult a kinti szemeteskuka felé. Laci csak akkor
fogta fel, hogy mi történik, amikor már anyja kidobta az ő kis játékát. Robó,
amikor felfogta mi is történik, nem tétovázott sokat, gyorsan kisurrant a
kukából úgy hogy senki se lássa, elindult a hátsó kertben elrejtett űrhajója
felé, amely szintén "álruhát" viselt, gyorsan visszaszáguldott a KLÓN
bolygóra.
Laci
szomorúan pakolta játékait, miután a kukában nem talált semmit. Megtanulta,
hogy becsülnie kell a holmiait. Robó sikeresen landolt KLÓN bolygón, vígan
emlékezett vissza barátjára.
Bognár Emese 5/3
|