Ilyen vagyok, így beszélek
’’A világ minden szépségéért sem akarnám elcserélni az egyéniségemet, még akkor sem, ha nincs benne semmi különös. Én magam vagyok, és ez több annál, amit néhányan elmondhatnak magukról.’’Kamaszkorú lány vagyok. Szeretek kreatívan, érdekesen hozzáállni a dolgokhoz, és mindenben a pozitívumot megtalálni. Ez néha nehéz. Ahhoz, hogy az életben. a „nagyvilágban” megtaláljuk magunkat, a saját anyanyelvünkön való megszólalás nagyon fontos. Legyünk büszkék a nyelvre, amelyen az első szavunkat mondtuk ki. Nem számit az állam, ahol élünk, az anyanyelv az, amitől ember az ember. Ugyanis emberiséget összekötő dolog, a kommunikáció. Amit ugyan nem csak azon nyelven teszünk, ami az anyanyelvünk, hanem számtalan másik ország nyelvén is, de mégis, az anyanyelven történő kommunikáció a legőszintébb. Mire is célzok ezzel az egésszel? Én büszke vagyok a magyarságomra. Büszke vagyok arra, hogy amikor reggel felébredek, ezen a nyelven szólalhatok meg. A nevem Réka, török-hun eredetű, törökül Arikan, magyarul Réka. Engem mindig is foglalkoztatott a nevem származása. Hiszen Attila ’’Isten ostora’’ hun krályunk, feleségét hívták Rékának. Úgy érzem, nem hiába ez a nevem, hiszen akárhányszor hallom a Réka nevet a magyar történelemben, a szívem legmélyén késztetést érzek arra, hogy a magyar nyelvet, és kúltúrát valamilyen formában, meg kell mutatnom az embereknek. Furcsa egy érzés ez. Igazából, magam sem tudom, hogy mit kellene csinálnom. Ezért azt teszem, amit érzek, minnél több emberrel próbálom megosztani azt az örömöt amit a magyar nyelv használata nyújt nekem. Kosztolányi Dezső, ezt gyönyörűen fejezi ki: ’’ Az a tény, hogy anyanyelvem magyar, és magyarul beszélek, gondolkodom, írok, életem legnagyobb eseménye, melyhez nincs fogható. ’’
A közösség az, amely az ember életének nagy részét képezi. Amikor az utcára lépünk, egy közösségbe kerülünk. Mindenkinek meg kell találnia azokat a fiúkat-lányokat, akikkel jól érzi magát. Ez az évek során alakul ki. Közben rengeteget kell csalódnunk, de ugyanakkor rengetegszer lepődünk meg olyan dolgokon, amiről nem is gondoltuk volna, hogy jó hatással lehet ránk és környezetünkre.A barátok azok, akik nélkül nem lenne élet, az élet. Ők dobják fel a napjaim, és ők azok, akikkel soha sem unatkozom. Az igaz barátság nem romlik el, mert az a barátság, amelyet egy nézeteltérés meg tud szakítani, az sosem volt igazi, szívből jövő. A barátok nagy hatással vannak a cselekedeteinkre, különösen fiatal korunkban. ’’Befolyásolják gondolkodásodat és cselekedeteidet, sőt hozzájárulnak leendő személyiséged formálásához is.’’ Ha jó barátokat választasz, hatalmas erőt és áldást jelentenek majd számodra. Segítenek jobb emberré válnod.Egy ember, nem lehet öreg és bölcs, ha sosem volt fiatal és őrült. Tehát, az életet élvezni kell, és csak folyni vele. Nevetni kell! Minden bánatot és bút a lehető legjobban meg kell próbálnunk mellőzni. Néha nem baj, ha csak ’’úgy vagyunk’’ és hadjuk, hogy az élet folyójának árja sodorjon minket. Benne kell lenni minden őrültségben, persze csak ésszel. Mert a bizonyos őrültségek, komoly problémákká tudnak fajulni, amit jobb messziről elkerülni.Ez az, amiről fontos lenne beszélgetni. Mi van azokkal kamaszokkal, kik nem találják a helyüket?! Őket sem szabad elhanyagolni, kiközösíteni. Mert ha gyengébb természetűek, egy rossz szó, nagyon rossz útra térítheti őket. És akkor már mit tehetünk? Könnyű belerúgni mégegyszer abba, aki már így is a földön hever. Nem engedhetjük ezt meg magunknak, mindenkinek jogában áll rendes, örömteli életet élni.Egy hasonló korú lány életében, a szerelem az ami egy különleges titokzatosságot csempész. Nem is maga a szerelem, mint érzés. Hanem a fiú ’’elcsábítása’’, mert miért szeretnénk egy olyasvalakibe bele, aki könnyen elérhető?! Ugyan. Nekünk mindig az kell, aki egy kihívás. Könnyű minket megbánti...áhh. Ez olykor csak a látszat. Valójában, nagyon izgalmas tud lenni, mikor épp a kiszemeltünk után nyomozunk....Szerelem szerelem, na és a tanulás? A tanulás szó említíse, általában egy diák életlben, nem a legkedveltebb kifejezés, de hát mit lehet tenni? Valójában, az iskolapadban eltöltött évek során, rájövünk, hogy nem is akkora bolondság ez a tanulás. Ez az, amitől tulajdonképpen az élet függ. Én nem azt mondom, hogy egy nem megfelelően iskolázott ember, nem élhet rendes életet, de valljuk be, a tanult emberek sokkal jobban el tudnak helyezkedni a világban.
Pályaválasztás? Sok velem egykorú diák nem tudja, hova tovább. Pedig ez a döntés, szerintem egyszerű, de lehet azért gondolom így, mert mindig is szerettem volna a pénzüggyel foglalatoskodni, így hát nekem ez egy egyszerű döntés volt.A diákok szemében a tanulás egy rossz dolog, amit nem szívesen csinálunk, de fontos. A tudásunk és egyben műveltségünk fejlesztése, amennyiben ez megfelelően történik, kiváló emberek személyek lehetünk, mármint szakmai szempontból. Az egyéniségünk, az mindenkinek egyedi. Ám, az iskola ezen nem tud változtatni, de tud javítani, rontani szerencsére már nehezebben, de sajnos ez is lehetséges.Tehát, tanulni és informálódni muszáj. Nincs kifogás ezzel szemben. Nem mondom, hogy én imádom a székemet melegíteni, de olykor-olykor mégis érdekesnek találom az anyagot, amelyet el kell sajátítanom.Ahhoz, hogy megfelelő emberek legyünk, mármint a helytállásra gondolva, magabiztosságra van szükségünk.Sajnos, tapasztalatból is elmondhatom, hogy a velem egykorú társaim életében, az önbizalomhiány, ami ugyebár a magabiztosság alapja, nagy mértékben hiányzik.Ezzel szemben, felesleges kétségbe esni. Ezen lehet javítani. Mi adhat egy tizenéves leánynak önbizalmat?Mivel elmerülünk az internet világában, rengeteg tökéletes testű és alakú nőt látunk, és arra gondolva, hogy mi nem vagyunk pontosan ugyan ilyenek, azt hisszük, mi nem vagyunk elég jók. Arra nem is gondolunk, még csak fel sem merül az eszünkben, hogy ez mind egy mű világ. Maga az internet egy hihetetlen mértékben mű világ. És sajnos, ez az ami egy lány életéből, legjobban megvonja az önbizalmat és a magabiztosságot.Ennek jó oldala is lehet, bár erre elég kevés esély van. Hogy mi mindennek a jó oldala?Ha nem vagyunk megelégedve testünkkel, sportolásba kezdünk, ami nagyon pozitív hatással van ránk és szervezetünkre. De ha valaminek van jó, akkor sajnos van rossz oldala is.Vannak lányok akik ilyenkor akár diétába kezdenek, ami nagyon veszélyes kihatással lehet egy ilyen korú lány szervezetére.Ezt mi nem vesszük észre, ilyenkor már nem látjuk a fától az erdőt. Vannak akik beteggé válnak,a diéta és a fogyókúra betegévé. Ezt senki sem engedheti meg magának. Gyakorolni kell a saját magunk elfogadását! Erre számtalan módszer létezik, de mégis, a szüleink azok, akik ilyen esetben a legnagyobb segítséget tudják nyújtani. Bíztatnak, és közlik velünk, hogy mi úgy vagyunk tökéletesek, ahogy vagyunk és ezt el kell fogadnunk. Nagyon fiatalok vagyunk még ahhoz, hogy ilyen dolgok nagy méretű gondot okozzanak nekünk.
Nem az tart vissza, ami vagy, hanem amit gondolsz, hogy nem vagy.Senki sem születik ösztönös magabiztossággal, tapasztalat útján lehet egyedül fejleszteni ezt a képességet.Akkor fogsz igazán hinni magadban, ha tudod, hogy nincs előtted lehetetlen, és minden nehézséget le tudsz győzni. Ez viszont csak akkor derül ki, ha nem futamodsz meg, és nem bújsz el a csigaházadba.Mitől is romlik el magabiztosságunk? Vagy egyáltalán elromolhat az, ami nem is volt? Ilyet nem szabad mondani. Magabiztossága van mindenkinek, csak meg kell találni az utat, amitől ez erősebb lehet.Ha állandó kétségek dúlnak bennünk, és túlzottan realisták, netán passzimisták vagyunk, azzan könnyen lerombolhatjuk magabiztosságunkat, ugyanis folyton bizonytalankodni fogunk saját magunkban, a döntéseinkben. Sőt, nem kizárt, hogy alapvetően a világba vetett bizalmunk rendül meg, ennél ego-gyilkosabb dolog pedig csak kevés van. Tehát bízni kell,a világban és az emberekben, ne higgyük, hogy mindenki kinevet, mert ez nem így van.
Merjünk álmodni! Aki nem vállal kockázatot, az elképzelni sem tudja képzelni, hogyan hat az egóra a siker. Ne ess ebbe a csapdába! Persze mindig ott a rizikó, hogy talán nem úgy sikerül a dolog, ahogyan azt elképzelted, de még ha így lesz, legalább elmondhatod, hogy te megpróbáltad.De aki esetleg az elméletből nem tanul és saját magán szeretne változtatni, külsőleg, akkor, mint már emléítettem kiváló alternatíva a sport.A sport rendkívül jól növeli az önbizalmat, nem is maga a sport, hanem az eredménye, amit hétről-hétre, hónapról-hónapra látunk, mikor tükörbe nézünk.Ugyanúgy, mint az élet bármely szakaszán, a sportban is, vannak olyan személyek, akik feladják. Mert, minden sportban kétfajta ember van, az egyik valami felé, a másik pedig valami elől fut (...). Mint az életben, itt is vannak csúcsok és mélypontok, én gyűlölöm a mélypontokat, de ezek azok, amik a jó dolgokat értékessé teszik. És amikor mélyponton vagy, akkor kell erősnek és pozitívnak maradnod.
Tehát nem csak a sport látható eredménye az, ami megváltoztatja az embert, hanem a sportban való küzdelem is fontos.Nincs elég motivációnk? A motiváció hiánya az, ami miatt az emberek feladják a sportot. Azonban van még egy eset, amikor csak néhai motiválatlansággal küzdünk. Bármennyire is szeretünk edzeni, sokszor érezzük úgy, hogy a kezdeti lelkesedés időnként alábbhagy. Amennyiben ez viszonylag ritkán fordul elő, egyáltalán nem gond, néha egy kis pihenő kifejezetten jót tesz.De, természetesen a túlzott sportolás, nem egészséges. Az edzés rabjaivá is válhatunk, amikor már nem tudunk nélküle létezni, és körülöttünk megszűnik minden és mindenki. Ezt nem szabad magunknak megengedni. Mert ez a kettő fenyegeti erősen a sportoló embert: a kifulladás vagy a kifáradás.Még a legcsekélyebb mozgás is fokozza a szervezet légszükségletét. Sőt, a mozgás maga el is maradhat, elég, ha rágondolunk, és máris megváltozik a levegővételünk.Vannak lányok, akik a sminkelésben találják meg a magabiztosságot. Ugyanis a smink takar. Ez néha felesleges, de egy lánynak egy furcsa megnyugvást jelent.A fiúktól sokszor hallhatjuk, hogy miért kell így ’’kikenni’’ magatokat, minek ez a sok ’’vakolat’’?!Ám ha, egy illető nincsen kisminkelve, és tegyük fel, nem rendelkezik éppen a legtökéletesebb arcbőrrel, azt kinevetik és kicsúfolják. -Tehát fiúk, döntsétek már el, hogy akkor most mi a jó és a helyes.Azután, a médiában is sokszor elhangzik, hogy a tizenéves lányok túlzottan sminkelik magukat. Arra nem gondolván, hogy ez egy szinten, pont, hogy a média és a világháló átka. Ilyen a világ. Ha nem fested magad, nem számítasz. Ez van. Visszatérve a fiúk kritikájára. Hiszen ez az ő elméletük: ’’Nem szép ha egy lány sminkel, felesleges az egész.’’Ha csakugyan, annyira felesleges lenne, akkor miért kell kinevetni és lenézni azokat a leányzókat, akik esetleg nem sminkelik magukat?Vagy, hozzuk fel példának a körmöket és a körömlakkozást. Ismételten idézem a legényeket: ’’Miért jó az, ha valakinek színesek a körmei, semmi haszna sincsen?’’DE, ha valakinek nem megfelelően ápoltak a körmei, akkor az már undorító, és ne is legyen a közelükben.
Miért van szükség a lányok kifigurázására?Hiszen, az igazság az, hogy a nők abba szeretnek bele, amit hallanak, a férfiak, pedig abba mit látnak, ezért sminkelik magukat a nők, és ezért hazudnak a férfiak!De valljuk, be a fiúk sohasem fogják megérteni, hogy a smink és a különböző ’’kenceficék’’ mennyit jelentenek egy lánynak. A legegyszerűbb, szimplán mindenkit, meghallgatás nélkül elítélni és nemtörődni az elítélt személy érzelmeivel.Én elfogadtam magam olyannak, amilyen vagyok, és lehet, hogy nem vagyok az első akit választanak, de igazán jó választás vagyok. Lehet hogy nem vagyok mindig kiemelkedő, de értékes vagyok. Nem tettetem magam olyannak, aki igazából nem én vagyok, mert én abban vagyok jó, hogy önmagam legyek. Lehet, hogy nem vagyok büszke pár dologra, amit az életben megtettem, de büszke vagyok arra, aki ma vagyok. Lehet, hogy nem vagyok tökéletes, de nincs is rá szükségem. Fogadj el úgy ahogy vagyok, vagy nézd, ahogy elsétálok előtted.
Az akaraterő sajnos olyan, mint a hit: vagy megvan benned, vagy nem is lesz.Na de, hogyan is tekintünk, mi lányok a fiúkra? Ők a másik nem. Különböznek tőlünk. Mind külsőleg, mind belősleg. Vajon létezik fiú-lány barátság? Vagy ilyen esetén, az egyik fél többet érez puszta barátságnál?
Ez eleve cinkes. Ugyanis, egy ilyen barátság esetén annyi időt töltünk el a másik féllel együtt, hogy gyakran megkérdezik, hogy netalán ti együtt vagytok-e?!Ennek ellenére, sokan azt állítják, hogy a fiú-lány barátság, a legjobb barátság. Mi erről az én véleményem?Az tény, hogy egy fiú és egy lány lehetnek barátok, de mégis...egy lánynak szüksége van arra, hogy lány legyen a legjobb barátja, ugyanis több olyan ’’csajos’’ dolog van, amit csak és kizárólag egy leányzóval lehet megbeszélni.
A fiúknál ugyan ez a helyzet, ha nem lenne legjobb ’’haver’’, akkor kivel beszélnék meg a fiús dolgaikat?!A szerelemre gondolva, egy lányt nagyon könnyű megsérteni, akarva, akaratlanul is.Fiúknak: Vigyázz mit mondasz! Egy lány mindenre emlékszik.A lányok hajamosak rá, hogy egy olyan fiúba szeressenek bele, aki valamiért nem úgy nyit feléjük, ahogyan ők azt elképzelték.
Ezt tapasztalatból írom, ez az igazság. Nem épp a legjobb dolog, de van, hogy érdekes a nyomozás, mert hogy, a kiszemelt után nyomozni kell....ilyenkor, a bizonytalanság is felkerül a listára. Itt vagyok rá, az élő példa. Ugyanis, el tudok tölteni tizenöt percet azzal, hogy mit vegyek fel aznap. Vagy eltudom olvasni háromszor az étlapot úgy, hogy még akkor sem tudjam mit rendeljek. Sosem vagyok biztos semmiben. De benne annyira biztos voltam.Csalódottság, fájdalom, szomorúság. Ezek olykor a mérhetetlen és rendíthetetlen szerelem velejárói.De ezt mind el kell fogadni. Ebben is a jót kell látni, mert ha egyszer megtapasztaljuk a viszonzatlan szerelmet, akkor következőnek, már nem fogunk akkorát csalódni, hiszen már tudjuk milyen érzés. És az a tény, hogy a legnagyobb büntetés a világon a viszonzatlan szerelem. És az is tény, hogy olyat szeretni, aki nem szeret téged olyan, mint várni a hajót a reptéren.Türelmesnek kell lenni, várni! Csak várni, míg rájön, hogy rád van szüksége, mert rá fog jönni.És még valami: ’’Sosem biztos, hogy nem szeret
Sosem biztos, hogy nem nézi a profilod.
Minden lány életében van valaki, aki miatt másképp öltözködik. Rá gondol reggel, és vele álmodozik, mikor lefekszik és miatta olvas azonnal üzenetet, ha megcsörren a telefonja. De mi van a fiúkkal? Sokszor mondjuk, mi lányok, hogy a fiúknak nincsenek is igazi érzelmeik. Bár, biztos vagyok benne, hogy ez egy hamis állítás, hiszen érzelmei minden élőlénynek vannak, tehát valószínűleg a fiúknak is. Az is sokszor elhangzik egy lány ajkai közül, hogy a fiúk nem tudnak egy lány miatt sírni. Pedig igen, de csak akkor, ha azt a lányt, tényleg teljes szívükből szerették.Egy valami biztos szerelem nélkül az ember létezni nem tud, mert ez egy felfoghatatlanul csodálatos érzés.Egyszerűen csak, a szerelem olyan mint a víz, beleshetsz, akár bele is fulladhatsz, mégsem tudsz élni nélküle...A szerelem, matematikában-egy összeadás, történelemben-egy háború, irodalomban-egy történet, kémiában-egy reakció, rajzban-egy szív...és bennem: ő!Na de elég az érzelmekből!Csak még valami, egy mai korombeliekre utaló humoros kifejezés e különleges érzésre:Mindannyian kicsit dilisek vagyunk és az Élet is kicsit dilis. Mikor találunk valakit akinek a dilije kompatibilis a mi dilinkkel, akkor fogjuk magunkat és elkezdünk egy közös diliben szenvedni. Na ezt hívják szerelemnek......ez igazán furcsa, bár ellene nem tehetünk semmit, de nem is kell!
Gondoljunk csak bele, kik azok akik mindvégig mellettünk állnak? A családunk. A szüleink. Náluk jobban, senki nem ismer minket. Hiszen ők, az első percünktől kezdve velünk vannak.Mindenben segítenek, ’’csak egy szóba kerül, csak egy kiáltásba’’. Segítik átvészelni a rosszat, és velünk tudják élvezni a jót. Ők mindig a jót akarják nekünk. Szeretnek, ölelnek, csókolnak bennünket.Mérhetetlenül fontos szerepük van egy gyermek életében. Szülők nélkül, egy gyermeki lélek élete nem lehet felhőtlen és teljes...boldogságteli.Az életünk alapja a szülői szeretet. Használni kell, a szeretet gyógyító hatalmát, mely minden sebet beforraszt.A szüleink azok, akiknek felesleges hazudni, vagy akár csak füllenteni, hiszen a puszta szemrebbenésünkből meg tudják állapítani, igazat mondunk-e vagy sem.Úgygondolom, a szülőknek felesleges is lenne hazudni. Miért lenne arra szükség? Hiszen nekik bármit elmondhatunk, mindig mellettünk állnak, és kitartanak a gyermekük mellett. Mindig! Ők példát mutatnak nekünk. Megmutatják, hogyan kell helytálni az életben, hogyan kell egyes dolgokat szemrebbenés nélkül eltűrni és átvészelni.Mutassuk ki feléjük szeretetünket! Mert hiszem azt, hogy sokat jelent nekik, ha látják és tudják, hogy gyermekük ugyan úgy imádja őket, ahogyan ők minket.
’’ Az anyai szeretet az egyetlen az összes érzés közül, melyet nem befolyásolhat sem idő, sem tér, sem az, hogy viszonozzák-e egyáltalán.’’Tehát egy anya milyen önzetlenül tud szeretni? Milyen önzetlenül tud harcolni gyermekéért? Csodálatra méltó!És be kell vallanunk: ’’Nem számít ki, milyen jó barát. Végül mindenki át fog verni. A család: az amire számíthatsz.’’E fogalmazásomban, szerettem volna, az élet bizonyos szakaszait kiemelni, amelyet valamilyen formában egyszer mindenki át él, van ki szerencsésebben, van ki egy kicsit nehezebben.
Az élet arról szól, hogy bízz az érzéseidben.Kockáztass! Merj önmagad lenni!Tanulj a múltból. Becsüld meg az emlékeket. És vedd észre; az élet mindig megy tovább . . .
|
