Kedd, 2017-11-21, 0:14 AMFőoldal | Regisztráció | Belépés

Honlap-menü

...

«  Augusztus 2012  »
HKSzeCsPSzoV
  12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031
Blog
Főoldal » 2012 » Augusztus » 8 » Keszég Dávid (6/4): A földönkívüli
6:04 PM
Keszég Dávid (6/4): A földönkívüli

 Tegnap éjszaka az embertelenül kormos, beszédes csendben leszállt egy földönkívüli.

   Nagyon megijedtem, mert a sötétben világított. Amikor közelebbről szemügyre vettem, különös  meglepetés ért, az  Emberek történeteiből másként hangzott az alakja, színe, sőt még a  gondolkodása is. Nem volt  kétfejű, négylábú,  nem volt zöld és lehetett vele barát módján kommunikálni.  Emberi alakot  öltve  jött , szerény, kis földünkre. Beszédében semmi gépiesség, úgy beszélt, mint egy rendes civilizált emberi lény. Mikor megnyugodtam, beszélni kezdett hozzám.

Láttam a két, kis, barna szemében, hogy nem fél tőlem. Nem kérdezte  azt, hogy merre van a világ vége,  hanem az életemről és a családomról faggatott. Az emberek a földönkívüli szó hallatán egy teljesen más lényre gondolnak, mint  ami az valójában.

Elbarangoltunk a messzi, sötét éjszakába s közben kiöntötte nekem a szívét. A földönkívüliek érzelgős lények. Nem akarják a földünket elpusztítani, nem forralgatják azt, hogy valami rossz bántódásunk essen. Azon a sötét, rideg,  emberpróbáló éjszakán nem tapasztaltam idegtépő ,fájdalmas és belülről fájó érzelmileg kellemetlen  dolgokat, hanem találkoztam, megismertem és befogadtam azt az apró,  törékeny és érzékeny lelkét. Éreztem azt a megkönnyebbülést és szeretetet, amit az emberek csak úgy félredobnak, letaposnak, lenéznek, majd megtépázva kidobnak egy hűs verembe, amit érzelemnek hívunk. Azon az éjszakán a titokzatos, sötét és rideg némaságban, az a csöpp kis  lény megtanította nekem, hogy mi az, hogyan használjam és alkalmazzam a szeretetet.

Az a földönkívüli sokszorta jobban tudta a másikat szeretni és tisztelni, ami a mai világban igen kivételes dolog.  Azt kívántam, bárcsak, soha ne fejeződne be a mi sétánk, hanem sétáljunk mindaddig, amíg csak a lábunk bírja. Nem is gondoltam és sejtettem, hogy mekkora a lény lelke, amit  azon az éjszakán kiöntött elém.

   Évekkel a találkozásunk után rájöttem, hogy ez a földönkívüli valójában egy törékeny és érzékeny lány volt, akit szerettem.

    Keszég Dávid (6/4):   A földönkívüli

Megtekintések száma: 261 | Hozzáadta:: Hírmondó | Helyezés: $
$
/1
Összes hozzászólás: 2
1  
Tanárnő!!!!
Nem is tudja elképzelni hogy mennyire hiányzik maga a suli az osztálytársaim és különösképpen a dolgozatok..
Sokat gondolok a sulira, magára és az osztálytársaimra...
Tisztelettel: Keszég Dávid 9E

0
2  
Nekem is nagyon hiányzol!  Bár tudom, hogy okosabb világban élsz.

Hozzászólásokat csak regisztrált felhasználók írhatnak.
[ Regisztráció | Belépés ]
Copyright MyCorp © 2017 | Az oldalt a uCoz rendszer működteti