Imádom a csokit, annyira, hogy néha-néha a képzeletem is megtréfál. Anya betakart, puszit adott és lekapcsolta a lámpát. Álomba merültem.
Álmomban Csokiországban jártam. A parton csokicsónak várt. Ameddig a szemem ellátott, minden fán csoki lógott. Nagyon boldog voltam. Úgy gondoltam, most aztán belakhatok, mert otthon valahogy mindig eltűnik a csoki.
Elérkeztem egy játszótérre, ahol a csúszdán csokiönteten csúszhattam. Csodálkoztam, hisz ilyen élményben még sosem volt részem! Gondoltam magamban, ha hazaérek, eldicsekszem mindenkinek, hogy hol jártam.
Ekkor eszembe jutott Ancsi, jó lenne, ha itt lehetne, velem.
Éppen mikor a csoki-telefonomon hívni akartam, felébredtem és a többiről lemaradtam.
|
