Egy nap Kacsa Kata szólt a fiának:
- Ma el kell mennem a városba, gőzmozdonnyal megyek ezért már ma este itthon leszek!
- Rendben van anya!- vidáman válaszolt s már futott a barátaihoz.
- Ne ilyen hevesen!- kiáltotta utána.
- Játszhattok,de majd legyen időd összepakolni a szobádban.
- Lesz, lesz –mondta, s már ment is.
Az elkorhadt öreg tölgyfa melletti tóban játszottak. Egyszer az egyik kacsalány megkérdezte:
- Volna-e kedvetek eljönni a nagymamámhoz, sok régi játék van nála!- kiáltotta. - Sok okosságot,mesét is tud ám!
- Persze! - kórusban válaszolták,s már mentek is.
Odaérve bekopogtak. Kijött egy ezüsthajú kedves kacsa anyóka.
- Szervusztok, gyermekeim, gyertek be!
- Nagymama remélem nem gond, hogy itt vagyunk?- félénken kérdezte a kacsalány.
- Dehogy baj!- rozsdás hangon válaszolt.
Bent mindenki leült. A nagymamának támadt egy ötlete:
- Szeretnétek-e olyat játszani,hogy egy valaki elkezdi a mesét és mindenki, ahogy tudja, folytatja?
- Szeretnénk!- ismételten kórusban kiabálták.
Hát egy ilyen mese szövődött:
„Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy király,annak volt egy lánya .Ő nagyon szerette a tulipánokat a szobája tele volt vele,ezért elnevezték „Tulipán hercegnőnek”.Egyszer hogy,hogysem elment a királyhoz lánykérőbe egy varázsló. A varázsló csúnya, otromba, kedvetlen,faragatlan ember volt. A hercegnővel ellentétben mert a hercegnő bűbájos, szépséges,kedves,jószívű teremtés volt. A hercegnőnek nem tetszett ,a király pedig úgy volt vele akit választ a lánya ahhoz megy. Dühbe gurult a varázsló, de annyira,hogy a hercegnőt tulipánná változtatta és egy olyan rétre varázsolta ahol egyforma tulipánok nőnek.
S ezt mondta:- Aki megtalálja azt a tulipánt, amely a hercegnő, akkor megtörik az átok,de egy embernek 3 esélye van és amennyit egy nap leszakítanak, másnapra visszanő, még meg nem találják a hercegnőt!Ahogy ezt hallotta a király kihirdette, aki megtalálja a hercegnőt, annak oda adja a lánya kezét és fele birodalmát!Jöttek mindenhonnan hercegek,lovagok,nemesek,szegények ,gazdagok minden féle.
„Ja az egyik kis kacsalánynak eszébe jutott,elfelejtette mondani, akinek nem sikerül halál büntetése lesz.”Sokan elbuktak. Lassan egy esztendő már elmúlt s még senki se találta meg. Arra ment egy legény a neve Tücsök Aladár. Azért hívják Tücsök Aladárnak, mert folyton hegedült, amit ciripelésnek nevez,folyton megfogja a tücsköket és hasonló. Ő is meghallotta mi történt. Elment a királyhoz úgymond szerencsét próbálni.
- Adjon Isten kedves királyom!- köszöntötte a királyt.–Fogadj isten, hát te mi okból jöttél ide?
- Szerencsét próbálni,a tulipánok közül kiválasztani a hercegnőt!- Jaj, az nagy felelősség és veszélyes biztos,hogy ezt akarod?
- Biztos!- határozottan válaszolt.
Amikor oda ért annyi tulipánt látott mint soha. Megpillantott egyet, ami az összes közül a legszebb. Gondolta magába ha nem is a hercegnő,legalább lesz egy gyönyörű virága. De amint leszakította átváltozott egy gyönyörű hercegnővé a tulipán. Mindjárt ott termett a varázsló és Tücsök Aladár átváltoztatta tücsökké s már el is tűnt. Tulipán hercegnő ölébe vette s keservesen zokogott,egy könnycsepp cseppent a tücsökre s mindjárt vissza változott.
Itt a vége fuss el véle!”
- De szép mese lett!- nevetett a kacsanagymama.
- Szerintünk is!- válaszolták.- Erre tudok egy jó közmondást,- mondta- egy bolond százat csinál,csak éppen mindegyikőtökre illik!- a nagymama jelentette ki.
- Én tudok egy közmondást rád!- mondta Kacsa Pali.
- Vág az esze mint a borotva,bár inkább,vág az eszed mint a borotva.
-Ó,köszönöm!- meglepődött a nagymama.
- Most már mennem kell haza!
- Rendben!
- Háp, háp!- köszönt el Pali.
- Háp,háp!- köszöntek vissza.
Haza indult. Otthon gyorsan összepakolt,s akkor lett kész,pont mikor Kacsa Kata hazaért. Megdicsérte az ő kis fiát.
Este Kacsa Palitól kérdezte az anyja milyen volt a napja,arra azt mondta:tömör és tanulságos.
|
