Szilárd jelleműnek tartom, ha valaki a „jó” utat járja, megbízható, céltudatos és határozott. Válaszolná egy gondolkodó, ha megkérdeznénk róla, hogy mit is jelent számára ez a kifejezés. Vajon, tényleg ez az igazság? Talán. Valakinek biztosan, valaki másnak nem. Mit gondolhat egy fiatal, neki mi lehet a véleménye?
Szerintem az, hogy a szilárd jelleműség nem minden esetben köthető a helyes úthoz. Nem csak a jó embereknek adathat meg az, hogy azt lehessen mondani rájuk, hogy szilárd jellemmel rendelkeznek. „Rossz”, a könyörtelen, a gonosz ember is lehet biztos a dolgában.
Nekem a szilárd jellem nem csak egy tulajdonságot jelent, inkább egy életstílust. Aki így éli az életét, nem inog meg semmiben, megvan a véleménye, és az mellett mindig kiáll. Sokan mondják, hogy különleges gondolataim vannak az életről, de én ezt nem érzékelem. Egyszerűen csak kitartok az mellett, ami nekem fontos. Véleményt alkotok, és ha arra kerül sor, ezt meg is osztom az emberekkel. Nem könnyen ingatnak meg ebben. Ezt is a szilárd jellem jellemzői közé sorolnám, mint a megbízhatóságot is. Nincs is annál jobb érzés, ha tudod, hogy valaki van melletted, akiben feltétel nélkül megbízhatsz. Ellenben talán nincs is annál rosszabb, ha csalódnod kell abban, akiben oly nagyon megbíztál, viszont az árulás is piszok fájdalmas tud lenni, ha te vagy az áruló. Lehet csak kiszaladt a szádon vagy akarattal tetted, ugyanolyan rosszul érzed magad utána. Jobb megbízható embernek lenni, mint mindenkinek elfecsegni mindent, aztán sorban elveszíteni a fontos embereket. Senki nem szeretné, ha őt árulnák el, ezért ő se áruljon el senkit.
Szilárd jellemre vall, ha határozott vagy, küzdesz azért, akinek tartod magad. Hemingway öreg halásza tanította nekem is, hogy az embert el lehet pusztítani, de legyőzni nem lehet soha. A nagy kaland után nyugodt szívvel álmodott oroszlánokról, mert mindent megtett azért, ami a dolga volt. Nem a győzelem számított elsősorban, hanem a küzdés maga.
Az életben sok pofon vár az emberekre, néhányan rögtön az elsőnél feladják, de akik felállnak és tovább harcolnak, azok, akik igazán élnek. Feladni könnyű, de folytatni tovább az az igazi kihívás. Egy szilárd jellemmel megáldott ember küzdeni fog, és nem adja fel, mert van egy célja, amit el akar érni, és csak akkor éri el, ha küzd érte. Ilyen kicsengése van a Madách-próféciának is az emberi élet céljáról a Tragédiában.
Tényleg annyira fontos, hogy egy ember szilárd jellemű legyen? Valószínűleg igen, de nekem most is más meglátásaim vannak ezzel kapcsolatban. Az embereket nem lehet megváltoztatni, nem formálhatod kedvedre őket. Minden ember más és más. Talán nincs is két egyforma jellemű ember. Mindenki olyan, amilyennek született, és ha ezt elfogadja, akkor boldogan élhet. Meggyőződésem, hogy amíg te nem szereted önmagad, más sem fog. Ezért az a tanácsom minden gyermeknek, felnőttnek, idősnek, fiatalnak, mindenkinek, hogy fogadják el önmagukat. Akkor is, ha szilárd jellemű vagy, akkor is, ha nem, mert ez nem minden, nem ettől függ teljes mértékben az élet. Ez csak egy apró jó tulajdonság, illetve „rossz” a sok többi mellett. Egyáltalán nem számít, ha te jóban vagy önmagaddal, és szereted azt az embert, akit a tükörben látsz, ha belenézel. Mindig tudni fogod, hogyan kell cselekedned.
|