Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy szegény juhász. Sajnos a juhásznak semmije sem volt, még egy kis háza se. Három év juhászkodás után elindult világgá.
Felvette tarisznyáját, és elhagyta a falut. Ment, mendegélt, tavakból ivott, földekről evett, így volt ez hetekig. Megérkezett a tél és a hideg. A juhász egyre jobban fázott ezért úgy gondolta, keres egy házat. Bekopogott, két testvér nyitott ajtót.
- Jó napot!- egy szegény vándorló vagyok, van esetleg nálatok egy hely éjszakára?
- Nincs! Takarodj innen! - mondták a testvérek.
A juhász szomorúan ballagott tovább. Ment és ment, nagyon fázott. A hó is elkezdett hullani, mikor a juhász meglátott egy kis házikót.
- Megér egy próbát - gondolta és bekopogott.
Egy öregasszony nyitott ajtót.
- Isten hozott, gyere be! - mondta az asszony.
Nagyon örült a juhász. Az öregasszony házában nem volt semmi, csak egy kandalló.
- Kedves juhász, nem adhatok semmit csak egy tanácsot - ajánlotta az öregasszony.
- Örömmel hallgatom - mondta a juhász.
- A közelben van a királyi palota, menj el oda juhásznak - ajánlotta az asszony.
A juhász megfogadta a tanácsot és elindult. Nemsokára megérkezett a palotába, elment a királyhoz, hogy elmondja kívánságát.
- Rendben, lehetsz juhász, de lesz egy próbanapod - mondta a király.
Másnap a juhász kivitte a bárányokat a mezőre. Legeltetés közben is találkozott a két testvérrel. A két testvér ráijesztett a bárányokra, és azok elszöktek. A juhász három báránnyal kevesebbel tért vissza a palotába.
- Milyen volt a legeltetés? - kérdezte a király.
- Sajnálom, három bárány elszökött - mondta volna tovább a juhász…
- Nem érdekel miért, tűnj a palotámból! - háborgott a király.
Szomorúan és mérgesen távozott a királytól. Hát nem éri meg igazat szólni?! Újra vándorútra indult. Semmi sem változott, továbbra is fagyos hideg volt. Egy éjszaka valami hangot hallott, gondolta megnézi. Ment a hang után, nagyon kíváncsi volt. Odaért a hanghoz, mit lát mit nem, egy óriás és két fára kötött ember. Az óriás aludt, a juhász odament a két emberhez, felismerte a két testvért.
- Segíts rajtunk, mindenért bocsánatot kérünk! - könyörögtek a testvérek.
A juhász elfordult és elment, gondolkozott mit tegyen. Visszafordult, nem bírta őket ott- hagyni. Kikötötte őket.
- Nagyon hálásak vagyunk, gyere hozzánk, kapsz enni, inni amennyit akarsz - mondták a testvérek.
Reggelre odaértek a testvérek házához. A ház előtt egy öregember állt.
- Megmentetted a két testvért mindaz ellenére, amit elkövettek, nagyon jó szíved van! - mondta a fura öregember.
- Jó tett helyébe, jót várj! Fogadd el tőlem ezt a palotát, legyél te az új király!
Így is lett, varázslatos módon a szegény juhaszból gazdag király lett, a palotában talált magának egy szép leányt. Megházasodtak.
Még most is mindannyian boldogan élnek, ha még meg nem haltak.
| 
