Pereg az aranylevél tölgyfáról,
Gyerekek duzzognak iskoláról.
Esik az eső, fázik már az erdő,
Jeges hő tanyája útszéli berek.
Október, sok bús esőcsepp,
mint megannyi hűs könnycsepp.
Fúj a szél, rázza a fákat,
igyál, hát most egy jó teát!
November, a ködök anyja ő,
sejtelmes fehér hölgy, libbenő.
Hideg kezét a vállamra teszi,
S szemét a könny belepi.
|
